|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 47 találat | lapozás: 1-30 | 31-47 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács Kálmán 2007. március 3.Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /2007. március 3.Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a kongresszus helyszínén magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia európai uniós tagsága lényegesen jobb feltételeket teremtett a magyar nemzetpolitika számára, mint az EU-n kívüli államokban van. A magyar nemzetpolitika szerinte eddig nem tudott élni e lehetőségekkel, és ez jelentős mértékben a magyar kormány felelőssége. A fideszes politikus is fontosnak tartotta az erdélyi magyarság egységét. Sajnálatosnak nevezte, hogy az európai parlamenti választási listán a kongresszus már nem kíván változtatni. Úgy vélte, emiatt nem jött létre az említett egység. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője elmondta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás, a határok átjárhatósága, megszűnése felszámolhatja azt a történelmi traumát, amit egykor Trianon okozott. Leszögezte: az SZDSZ elutasítja azt a magyar politikát, hogy anyaországi pártok politikai játszótérnek tekintik a határon túli magyarságot, akcióikkal beavatkoznak e közösség belső viszonyaiba. Ilyennek tekinti Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének Tőkés Lászlóval kapcsolatos akcióját. /Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán: Budapest politikai játszótere a határon túli magyarság? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2007. március 7.Nem okozott meglepetést az RMDSZ nyolcadik kongresszusa: megerősítették tisztségében Markó Béla szövetségi elnököt, elfogadták a párt programját és módosított alapszabályzatát. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc, a magyarországi kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára tolmácsolta. „Olyan jövőt dolgoz ki az RMDSZ, amilyenről én is álmodom” – írta Gyurcsány, felkérve az RMDSZ-t: ne maradjanak meg „múltbéli nemzeti és politikai sérelmeiknél”, inkább építsenek együtt közös jövőt. Ezt a gondolatmenetet folytatta Dávid Ibolya MDF-elnök, gratulálva az RMDSZ-nek, mert győzött, hiszen felismerte, „nincsenek ellenségek”. Toró T. Tibor képviselő a napirendre kiegészítő javaslatokat tett: hallgassák meg az egyházak és a társadalom üzenetét, állítsanak össznemzeti listát. Frunda György azonban megvonta a szót Torótól. Markó Béla kongresszusi beszédében a Szabadság szobor újrafelállításán kívül az EU-csatlakozást mutatta be, mint az RMDSZ megvalósítását. Emellett „közéletünk néhány szánalmas figurája román pártokkal is összefogva megkísérelte a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot” – mondta Markó Béla. Határozottabb hangot ütött meg: „nem fogadjuk el a szószegő román politizálást, mi nem a románok kénye-kedve miatt mentünk Bukarestbe”. Hozzátette: „az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, hazaáruló lesz belőle”. Tempfli József püspök kiállt az RMDSZ mellett. Frunda György szenátor felsorolta Tőkés László „bűneit” (olyanokat például, hogy Borbély Imrét támogatta az RMDSZ elnökválasztásán), végezetül Frunda azt javasolta, hívják ki vitára a püspököt. Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében tett hitet „az egység mellett”, kétségbe vonva az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjének a legitimitását. Lakatos Péter szót emelt a „végzetes politikai megosztás” exportja ellen, gúnyolódott Sándor Lajos lelkésznek a Lorántffy sportpályájáért folytatott éhségsztrájkján. Vekov Károly azt kérte a kongresszustól: tegye Tőkés Lászlót „az RMDSZ által benyújtandó europarlamenti képviselőlista befutó helyére”. Valószínűleg ez az utolsó kongresszus, melyen részt veszek, jelentette be Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, keserűségének adva hangot, hogy nincsenek ott azok, akik „nem egyformák”. Szabó Vilmos „az MSZP vezetése, tagsága és a maga nevében” megállapította: az MSZP és az RMDSZ együtt valósította meg a nemzetegyesítést az EU-csatlakozás révén. A december 5-i népszavazási kísérlet előtt az erdélyi magyarság ellen gyűlöletkampányt folytató utódkommunista párt képviselője egységes összmagyar nemzetpolitika közös megalkotását szorgalmazta. Frunda György sajnálkozva közölte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz választmányának elnöke felszólalás nélkül távozott a kongresszusról, s gondolatait inkább a sajtóval osztotta meg. Valójában Németh a kongresszus előtt szeretett volna felszólalni, de a szervezők nem engedték meg neki. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője beszédében Orbán Viktor személyével foglalkozott, aki szerinte nagyban felelős az Erdélyben kialakult magyar belpolitikai helyzet miatt. /Bagoly Zsolt: Ismét Tőkés László volt a célpont. VIII. RMDSZ-kongresszus: tovább a markói úton. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./2007. március 9.Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára meghívására Korodi Attila romániai környezetvédelmi államtitkár és Sárkány Kiss Endre, az Apáthy István Egyesület elnöke részt vett a környezetvédelmi témájú, március 8-án megrendezett magyar–magyar egyeztetésen Budapesten. A RMDSZ képviselői mellett jelen volt minden határon túli érdekképviseleti szervezet. A programjavaslat a határokon átívelő környezetvédelmi együttműködés megteremtését tűzi ki célul. Korodi javasolta az ifjúság minél szélesebb körű bevonását a programba. Elhangzott, a Magyar–Magyar Környezet Program hatékony érvényesítése érdekében az RMDSZ szorosan együttműködik majd az Apáthy István Egyesülettel, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlettel. /Magyar–magyar zöldprogram elindításáról tanácskoztak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./2007. május 9.Az együttműködés új lehetőségeiről tárgyalt kedden, május 8-án Budapesten Nagy Zsolt, az RMDSZ alelnöke, informatikai és távközlési miniszter Kovács Kálmánnal, az SZDSZ határon túli magyar politikáért felelős vezetőjével. Nagy Zsolt hangsúlyozta, az RMDSZ üdvözli, hogy az SZDSZ határon túli magyar kapcsolatainak először van felelőse. A találkozót követő sajtótájékoztatón elhangzott, nagymértékben segíti a két párt kapcsolatát, hogy mind az RMDSZ, mind az SZDSZ olyan tárcák élén vállal kormányzati szerepet, amelyek elősegítik a két ország fejlődését, modernizációját. Ilyen terület a környezetvédelem, az informatika és az innováció. /Újabb lehetőségek az RMDSZ–SZDSZ együttműködésében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2007. május 18.Mintegy 120 üzletember vesz részt a május 17-én Félixfürdőn elkezdődött, az EU határok nélkül című kétnapos román–magyar üzleti konferencián, melyet a székelyudvarhelyi Chronos Marketing Média és PR Ügynökség, továbbá a Napi Gazdaság napilap szervezésében. A román kormány képviseletében két miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély László fejlesztésért felelős tárcavezető, illetve Kovács Kálmán magyar környezetvédelmi államtitkár is részt vett a konferencián. /Králik Lóránd: Üzleti határok nélküli EU? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2007. május 23.A magyar környezetvédelmi minisztérium is ismerteti a magyarországi nyilvánossággal a verespataki aranybányát tervező cég válaszait – közölte Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára. A magyar politikus romániai kollégájával, Korodi Attilával találkozott Félixfürdőn, egy üzletember-találkozón. A kanadai Gabriel Resources nemrég megválaszolta a terv ellenzői által megfogalmazott kérdéseket és kifogásokat, a több mint 12 ezer oldalas dokumentum a magyar szaktárcához is eljutott. A román kormány tárcaközi bizottságának július 2-ig kell megvizsgálnia ezt a dokumentumot. A magyar államtitkár jelezte: Magyarország is részt szeretne venni szakembereivel megfigyelőként e testület munkájában, amely javaslatot tehet a kitermelési engedély megadására. /Tizenkétezer oldalas válasz. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./2007. június 7.Romániának 2018-ra teljes mértékben ki kell cserélnie jelenlegi ivóvízhálózatát, 2015-ig pedig modern hulladékgazdálkodási rendszereket kell kialakítania. Ugyancsak 2015-ig kell elérnie, hogy a hulladékokat ne csak tárolják, hanem hasznosítsák is újra – hangzott el június 6-án Bukarestben azon a környezetvédelmi konferencián, amelyet Korodi Attila romániai tárcavezető és Kovács Kálmán magyar környezetvédelmi államtitkár nyitott meg. „A magyarországi gazdasági szereplők képesek elegendő romániai gazdasági szereplőt találni ahhoz, hogy a két ország technológiai szükségleteit kielégítsék. ” – vélte Korodi. A magyar környezetipar egyik legfontosabb kitörési pontja Délkelet-Európa. Románia a közeljövőben 30 milliárd eurónyi, a környezet állapotához kapcsolódó uniós finanszírozást fog kapni. – Kovács Kálmánt fogadta Markó miniszterelnök-helyettes, a magyar-magyar és román-magyar kapcsolatokról tárgyaltak. Verespatak kérdését illetően Markó arról biztosította a magyar államtitkárt, hogy az RMDSZ továbbra is egyértelműen környezetvédelmi álláspontra helyezkedik a kérdésben /M. L. : Román-magyar „zöld csúcs”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./2007. december 15.Aradon december 14-én kezdődött az eTransilvania Egyesület által szervezett Inno2007 Fejlesztési Konferencia. A Nagy Zsolt korábbi informatikai miniszter által elnökölt egyesület célja, hogy “a magyarság kulturális és történelmi hagyományainak figyelembe vételével segítse az erdélyi modernizációs folyamatot”. Ebben fontos partnerre találtak a magyar gazdasági és közlekedési, valamint a környezetvédelmi minisztériumban is, ahonnan komoly pénzösszegeket kaptak a vidéki eTransylvania pontok kialakítására, fejlesztésére. Jelenleg 16 megye 160 településén van közösségi internet-hozzáférés, ezek kihasználtsága eléri a napi 10-12 órát. Az egyesület azonban most továbblépett, és úgynevezett Zöld Program keretében az eTransylvania Pontokat környezetvédelmi szolgáltatásokba is bevonja. Kovács Kálmán magyarországi környezetvédelmi államtitkár elmondta: “minden hasonló elképzelés kulcsa, hogy az érdekek találkozzanak”, és szerencsére a romániai és magyarországi érdekek ebben sikeresen találkoztak. Szerinte, ha sikerül a Kárpát-medencében informatika-kapcsolatot teremteni a települések között, akkor ez hozzájárulhat a modernizációs folyamathoz, a közös gazdasági érdekek megtalálásához. Somodi Zoltán, a román távközlési minisztérium államtitkára jelezte, a konferencián megvitatják, mit tehetnek a már létrehozott infrastruktúrával. /(irházi): ErdélyInno 2007. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./2008. március 4.Kovács Kálmán, a magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára nem tart attól, hogy Magyarország a következő évtizedben Románia szemetesládájává válik. Derűlátását a Romániának juttatandó, környezetvédelemre szánt európai uniós támogatás nagyságrendjére alapozta. Az államtitkár a verespataki projekt leállítása kapcsán is optimistának mutatkozott. Kovács elmondta, hogy figyelemmel kíséri az egykori dicsőszentmártoni vegyipari kombinát ügyét. Szerinte az itteni ülepítő környezetbaráttá tétele szinte ugyanolyan fontos a román és magyar fél számára, mint a verespataki bányaterv leállítása. /Szucher Ervin: Magyarország nem lesz Románia szemetesládája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./2008. szeptember 9.Megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) határon túli magyarság szekciója, a grémium elnökéül Kovács Kálmánt választották – jelentette be Szent-Iványi István, a párt külügyi kabinetjének vezetője. A szekció célja, hogy az SZDSZ külpolitikájában markáns, hangsúlyos szerepet kapjon a határon túli magyarsággal való foglalkozás. Kovács Kálmán kiemelte: pártja szakítani szeretne a túlságosan racionális határon túli politikával, amely nélkülözi a kulturális értékeket. Mint mondta, az SZDSZ határon túli politikája továbbra is az önrendelkezésre és a szabadságjogokra épít. A határon túli magyarság önrendelkezési igényével az SZDSZ egyetért. /SZDSZ: határon túli szekció alakul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Emlékeztető: 2004-ben a 168 Óra hetilap 38-as számában Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő így nyilatkozott: „Mert miért adna a Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát? Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?”2009. április 24.Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./2009. április 27.Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./2010. április 1.Virtuálisan kapcsolják össze a magyarságot – Ötvenmillió forintból újul meg tizenkét határon túli e-Magyar pontAz eMagyar és eRégió Hálózat működésének támogatását célzó pályázat nyerteseként tizenkét, határon túli magyar szervezet kap összesen ötvenmillió forintot a helyi informatikai infrastruktúra fejlesztésére és tartalomfejlesztésre. A pályázat eredményét csütörtökön Budapesten hirdették ki; a nyertes pályázók a programot lebonyolító Puskás Tivadar Közalapítvány székházában írták alá a támogatási szerződést. Az erdélyi, vajdasági, drávaszögi, felvidéki, kárpátaljai, ausztriai, amerikai és szlovéniai magyar szervezetek a pénzt az internet-hozzáférés biztosítására, tartalomfejlesztésre és informatikai továbbképzésre is felhasználhatják. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára az eseményen elmondta: a határon túli informatikai fejlesztésekben már több éve együttműködnek az érintett tárcák. Az utóbbi években - tette hozzá - az anyagi támogatások ezen a téren is csökkentek, de az informatikai hálózat a jövőben is megmarad, és virtuálisan összekapcsolja a magyarságot. Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs államtitkárságának közpolitikai igazgatója a nyertes pályázó szervezetek képviselői előtt elmondta: a programot még 2002 őszén jelentette be Kovács Kálmán akkori informatikai és hírközlési miniszter. Azóta a világon 350 eMagyar pont működik, többségük határon túli magyar szervezetek székházában, egyharmaduk pedig művelődési házakban, iskolákban és az úgynevezett Magyar Házakban. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége a bécsi internetes rádió fejlesztésére használja fel a támogatást - mondta el az MTI-nek Wurst Erzsébet, a szervezet elnökségi tagja. A Szlovákiában működő Esterházy János Társulás a pénzt a Pozsonytól Kassáig megtalálható alapszervezeteinek fejlesztésére fordítja - ismertette Lőrincz Tamás, a nonprofit társulás képviselője. Támogatásban részesült még a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Ausztriában, az eTransylvania Egyesület Romániában, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége Horvátországban, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Szlovéniában, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács, valamint a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány. Az első eMagyar pontok 2005-ben nyíltak meg a szomszéd országokban. Az eMagyar Hálózat eRégió nevű programja pedig a szórványhelyzetben élő magyar közösségeknek ad lehetőséget az információs társadalomhoz való felzárkózáshoz. MTI 2010. április 2.Internet a vidéknekA távközlési minisztériummal partnerségben a Hargita megyei önkormányzat is csatlakozik az ENGAGE – Enchanging ’Next Generation Access’ Growth in Europe – elnevezésű európai uniós pályázathoz, amelynek fő célja segíteni a vidéki régiókat Európa-szerte abban, hogy jobban megértsék, hogyan lehet költséghatékonyan kiépíteni szélessávú hálózatot a vidéki térségekben. Minderről csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be Moldován József távközlési államtitkár, valamint Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. „Az uniós pályázatok előnye, hogy ezeket nem szűrik meg Romániában, hanem a többi országgal versenyzünk” – jelentette ki Borboly. A tanácselnök elmondása szerint már évek óta gondot jelent, hogy a kisebb vidéki településeken, tanyákon nincs megfelelő víz-, csatorna-, út-, villany-, illetve gázhálózat. „2008-ban indítottuk útjára a Hargita Hálót, és mivel már kialakult erre az igény, az emberek rászoktak az internethasználatra, tovább szeretnék fejleszteni” – fejtette ki Borboly. Hangsúlyozta, ezúttal szeretnének még több emberhez közelebb vinni a világhálót. Emellett Borboly fontos szempontként említette a tanyavilág biztonságossá tételét, olyan rendszerben gondolkodik, amely által akár egy gombnyomással elérhetővé válna a mentőszolgálat vagy a rendőrség. Moldován József távközlési államtitkár – aki korábban a Hargita megyei önkormányzat keretében igazgatói tisztséget töltött be – fontosnak nevezte a megye előnyösebb helyzetbe való juttatását. „Megpróbáltam elérni, hogy ne csak referenciaként, hanem társként jelenjen meg a minisztérium a pályázatokban” – fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szükséges felzárkózni a rohamosan fejlődő digitális világhoz. Az államtitkár elképzelése szerint hamarosan lehetőség nyílik arra, hogy digitális aláírás készüljön magánszemélyeknek is, valamint egy speciális rendszer segítségével nemsokára otthonról lehet majd fizetni a különböző számlákat, illetve adókat és illetékeket. A csütörtökön beharangozott uniós pályázat Hargita megyére eső önrésze 50 ezer euró. „Ez az összeg nem épp zsebpénz, de kevés, ha a költségvetést nézzük. Olyan, mint az élesztő a kenyérben: kicsi, de a hatása nagy léptékű” – jegyezte meg Borboly, aki szerint a fent említett projekt fontossága a tapasztalatszerzésben rejlik. Elképzelésük szerint ugyanis a jövőben képesek lesznek olyan minőségű pályázatok elkészítésére, amelyet Brüsszelben biztosan elfogadnak. Az ENGAGE nevű pályázatban összesen hét ország vesz részt, a projekt befejeződésének várható ideje 2015. Támogatás az eTransylvaniának Az eMagyar és eRégió Hálózat működésének támogatását célzó pályázat nyerteseként tizenkét, határon túli magyar szervezet kap összesen 50 millió forintot a helyi informatikai infrastruktúra fejlesztésére és tartalomfejlesztésre. A pályázat eredményét csütörtökön Budapesten hirdették ki; a nyertes pályázók a programot lebonyolító Puskás Tivadar Közalapítvány székházában írták alá a támogatási szerződést. Az erdélyi, vajdasági, drávaszögi, felvidéki, kárpátaljai, ausztriai, amerikai és szlovéniai magyar szervezetek a pénzt az internethozzáférés biztosítására, tartalomfejlesztésre és informatikai továbbképzésre is felhasználhatják. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára az eseményen elmondta: a határon túli informatikai fejlesztésekben már több éve együttműködnek az érintett tárcák. Az utóbbi években – tette hozzá – az anyagi támogatások ezen a téren is csökkentek, de az informatikai hálózat a jövőben is megmarad, és virtuálisan összekapcsolja a magyarságot. Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs államtitkárságának közpolitikai igazgatója a nyertes pályázó szervezetek képviselői előtt elmondta: a programot még 2002 őszén jelentette be Kovács Kálmán akkori informatikai és hírközlési miniszter. Azóta a világon 350 eMagyar pont működik, többségük határon túli magyar szervezetek székházában, egyharmaduk pedig művelődési házakban, iskolákban és az úgynevezett Magyar Házakban. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége a bécsi internetes rádió fejlesztésére használja fel a támogatást – nyilatkozta Wurst Erzsébet, a szervezet elnökségi tagja. A Szlovákiában működő Esterházy János Társulás a pénzt a Pozsonytól Kassáig megtalálható alapszervezeteinek fejlesztésére fordítja – ismertette Lőrincz Tamás, a nonprofit társulás képviselője. Támogatásban részesült még a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Ausztriában, az eTransylvania Egyesület Romániában, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége Horvátországban, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Szlovéniában, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács, valamint a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány. Az első eMagyar pontok 2005-ben nyíltak meg magyar nyelvterületeken. Az eMagyar Hálózat eRégió nevű programja pedig a szórványhelyzetben élő magyar közösségeknek ad lehetőséget az információs társadalomhoz való felzárkózáshoz. Forró Gyöngyvér Krónika (Kolozsvár) 2013. július 2.Tudományos konferencia a bánsági vallások együttélésérőlAz épülő Új Ezredév Református Központ gyülekezeti termében június 29-én, szombaton került sor a Vallások együttélése a Bánságban című tudományos konferenciára, jeles hazai és anyaországi előadók részvételével. A Vallási útvonalak a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégióban című európai uniós pályázat keretén belül megszervezett konferenciát rövid áhítattal nyitotta meg Gazda István református lelkipásztor. Szekernyés János helytörténész A bánsági reformáció és keresztyénség a hódoltságban tartott előadásában egy olyan történelmi korszak eseményeit idézte fel, amelyről rendkívül kevés információ van birtokunkban. A reformáció tanításai már Temesvár eleste előtt eljutottak a Bánság fővárosába, de a török hódoltság idején a keresztyének nagy része elvándorolt a Bánság keleti részébe vagy Erdélybe. A török uralom alól való felszabadulás után is hosszú ideig a „kuruczok és a reformátusok” nem kívánatos személyek maradtak a Bánság területén. Dr. Zakar Péter szegedi történész Egyházi és nemzetiségi viszonyok az 1848/1849-es forradalom időszakában című előadásában arról beszélt, hogy a csanádi egyházmegye katolikus papjai az egyházi életbe is átemelték a magyar forradalom 12 pontját és többek között a nemzeti nyelv bevezetését és a papi cölibátus eltörlését követelték. A szabadságharcban részt vett számos bánsági román ortodox pap is, akik a szerb csapatok elől menekülve álltak be a honvédségbe. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár Interkulturalitás és multikulturalitás a Bánságban című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy létezik-e regionális identitástudat a Bánságban. A Szórvány Alapítvány elnöke kielemezte a sokat emlegetett bánsági tolerancia, multikulturalitás és interkulturalitás fogalmakat, amelyek szerinte valójában mást jelentenek, mint amilyen értelemben rendszeresen használják őket. Dr. Bodó szerint a bánsági nemzetiségek és vallások együttélési modellje addig működhetett jól, ameddig nem volt domináns nemzet a Bánságban. Dr. Kovács Kálmán veszprémi történész A bécsi udvar vallási politikája a Temesi Bánságban című előadásában bécsi levéltárakban elvégzett kutatásai eredményéről számolt be, amelyek XVIII. századi bánsági egyházpolitikai döntések hátterére és következményeire világítanak rá. A konferencia befejező részében Gazdáné Mátyus Melinda újmosnicai lelkipásztor mutatta be A Temesvári Református Egyházközség forradalma 1989-ben című könyvét, amely arra a „csodára” keres magyarázatot, hogyan indulhatott el a diktatúrát megdöntő, a romániai rendszerváltást elindító forradalom egy többszörös elnyomás alatt élő piciny református gyülekezetből. A hozzászólások során dr. Higyed István ny. ref. lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy a temesvári Piarista Líceum, amelynek diákjai valamennyi bánsági felekezethez tartoztak a két világháború közötti időszakban, kiváló példát mutatott a vallások együttélésének gyakorlatából. A rendezvény befejező részében Gazda István református lelkipásztor elmondta: az épülő Új Ezredév Református Központ a bánsági magyarság lelki-szellemi központja szerepét tölti majd be a következő évtizedekben. „A vallási útvonalak uniós pályázat keretén belül egy ökumenikus épületet fogunk felépíteni és arra gondoltam, hogy az építkezés mellett helyet kellene teremteni a szellemi építkezésnek is” – nyilatkozta lapunknak Gazda István. „A vallások bánsági együttélésének a múltját és jelenét bemutató előadásokat hallgattunk meg ennek kapcsán a mai konferenciánkon. Szeretnénk a továbbiakban is hasonló témájú, a felekezetek egymáshoz való közeledését célzó, ökumenikus jellegű előadásokat szervezni, már most a pályázat lebonyolítása idején, ami jövő év június 30-áig fog tartani, de azt követően is, hiszen ebből a célból építjük fel ezt a létesítményt!” Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2014. június 29.Turulmadaras emlékművet avattak a PartiumbanA partiumi Hegyközpályi református templomának kertjében turulmadaras emlékművet avattak szombaton a második világháborúban elesett kilenc helyi áldozat emlékére. A szoboravatás ünnepi istentisztelettel kezdődött a zsúfolásig megtelt templomban, ahol Katona János lelkész hirdetett igét. A reformátusok himnuszának kezdősorát – Tebenned bíztunk eleitől fogva! – ismételte többször, hangsúlyozva azt, hogy a magyarság többször kényszerült – reménytelen helyzetből is – újrakezdeni az életet, mint ahogy Hegyközpályi is. A falu 1685-ben, a török időkben elpusztult, ám egy maroknyi lakos megmenekült és visszatért, s Lipót császár alapító levelének köszönhetően újból felépítették a templomot, majd a többi épületet. A 70 évvel ezelőtt elesett hegyközpályi hősöknek most állítanak méltó emléket, köszönhetően a református egyházközségnek – hangzott el a rendezvényen. Az emlékmű tetején elhelyezett turulmadarat egy határon túli hívő adományozta, aki nevének titokban tartását kérte. Somogyi Lajos polgármester köszöntötte Kriza Ákost (Fidesz-KDNP), Miskolc, Berényi Andrást (Fidesz-KDNP), Hosszúpályi és Kovács Kálmánt (független), Zsáka polgármesterét. Ünnepi beszédükben Cseke Attila és Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői hangsúlyozták: a romániai magyar közösség mindenkire számít a megmaradás érdekében. MTI. Erdély.ma lapozás: 1-30 | 31-47
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
